York

A York (msnven York Chocolate) egy j, 1983-ban, Amerikban megszletett fajta; nevt New York llamrl kapta, mert onnan eredTestfelpts: kzepestol a nagy testmretuig, nylnk, tekintlyes csontozattal s tmr izomzattal. A nyak kzepestol a hosszksig elfogadott. A mellkas s a vllak nem szlesebbek, mint a cspo. A hossz lbak karcsak. A mancsok kzepes mretek, ovlisak, az ujjak kztt szorpamacs tallhat. A hts lbak kicsit hosszabbak a mellsoknl. A farok hossza kzepes, vagy hossz, s enyhn elkeskenyedik a lekerektett farokvgig. A farok szorzete ds s "zszls". .
Fej: kzepes mret, a testhez kpest picit kicsinek ltszik. Formja mdosult kalak, az orrtl kezdve szlesedik ki a flek hegyig. Hossz, kzepesen szles, egyenes orr, szem magassgban egy pici mlyeds van. A homlok enyhn kerek. Jl hangslyozott, nylnk, egyenletesen krvonalazott orr, egy kis ngyszgletes hatssal, kzepesen hossz. Eros, gyengden krvonalazott ll egyvonalban van az orral s a felso ajakkal.
Flek: nagyok, mrskelten hegyesek, lefel kiszlesednek, szles alapak, kicsit elore dolnek, a kztk levo tvolsg nem kisebb, mint a fltvek szlessge. A flpamacs ds.
Szemek: kzepes mretuek, ovlisak, enyhn ferdk az orr irnyba, a koponya kalakjval harmonizlnak, a kztk levo tvolsg legalbb akkora, mint az egyik szem szlessge. A szemszn lehet arany, mogyorszn, vagy zld, minl gazdagabb s mlyebb a szemszn rnyalata, annl jobb.
Szorzet: kzepesen hossz, finom s fnyes, gyengden lengi krl a testet. A minosge lgy s selymes, jl fejlett aljszorzettel, ami nem lehet gyapjas. A bunda rvidebb a vllon, fokozatosan hosszabbodik. Egy kis nyakfodor kvnatos.
Sznvltozatok: az elfogadott sznek a csokold, a lila, s ezek bicolor vltozata. A sznnek egysgesnek kell lennie az egsz testen, a szorszlak tvig azonos rnyalatban, nem lehetnek rnyaltak, cirmos mintzatak, s nem lehetnek bennk fehr szorszlak. A klykk 10 hnapos korukig lehetnek szellemrajzolatosak. |