A macsk�d k�nnyen eg�szs�ges �s boldog maradhat, ha kiegyens�lyozott �trendet biztos�tasz neki.

A k�zhiedelemmel ellent�tben a macsk�k nem csak h�st esznek. Ha csak h�st adsz a macsk�dnak, az t�pl�l�khi�nyhoz �s n�veked�si probl�m�khoz vezethet. Kiegyens�lyozott �trendre van sz�ks�ge, melyet legk�nnyebben el�re gy�rtott macskaeledelekkel biztos�thatunk. Annak nincs jelent�s�ge, hogy sz�raz- vagy konzerveledelt haszn�lunk.

A macsk�k azt szeretik, ha t�pl�l�kuk szobah�m�rs�klet�. A feln�tt macsk�k �ltal�ban t�bbsz�r esznek kis mennyis�geket, de az is j� nekik, ha naponta csak k�tszer kapnak enni. Az �llatorvost k�rdezd meg, hogy mennyit kell macsk�dnak ennie, vagy k�vesd a k�sz macskaeledeleken lev� el��r�sokat. A macska t�lja mindig legyen tiszta, �s nyugodt, biztons�gos etet�si helyen tartsd.

A megfelel� mennyis�g� folyad�k elengedhetetlen a macska eg�szs�ge szempontj�b�l, ez�rt mindig legyen tiszta vize. A tej nem fontos t�pl�l�k, s�t, n�ha hasmen�st okozhat a tejcukor-�rz�keny egyedekn�l. Ha tejet akarsz adni a macsk�dnak, ink�bb a macsk�k sz�m�ra gy�rtott, alacsony lakt�ztartalm� tejet kapja.

Ne felejtsd el, hogy a kiscic�knak m�s t�panyagokra van sz�ks�g�k, mint a feln�tt macsk�knak. V�laszd a kifejezetten k�lyk�knek k�sz�tett eledelt, kis adagokban, naponta t�bb alkalommal.

Mi�rt esznek t�bbet az id�s macsk�k????

A Waltham �llatorvosai �s t�pl�lkoz�studom�nnyal foglalkoz� szakemberei felfedezt�k, hogy szoros �sszef�gg�s van a macsk�k kora �s �tv�gya k�z�tt. A 10-14 �ves macsk�k j�val t�bb t�pl�l�kot fogyasztanak, mint a fiatalok. Ha a megn�vekedett eledel mennyis�get a tests�lyhoz m�rt energiabevitelk�nt n�zz�k, akkor is ugyanerre a meg�llap�t�sra jutunk. Nyilv�nval� ebb�l, hogy az id�s macsk�knak t�bb kal�ria kell. De vajon mi�rt?
A v�lasz abban rejlik, hogy t�pl�lkoz�suk sor�n a t�panyagot egyre kev�sb� hasznos�tj�k.

Az em�szthet�s�g

Ha a 100 gramm elfogyasztott sz�razanyagb�l, 87 grammnyi be�p�l a macska szervezet�be, 13 grammnyi pedig t�vozik, akkor azt mondhatjuk, hogy az em�szthet�s�g 87 %.
Ha ismerj�k az etet�skor bevitt t�panyag mennyis�g�t s megm�rj�k azt k�vet�en a b�ls�rral t�voz� mennyis�get, ki tudjuk sz�m�tani, mennyi feh�rj�t, zs�rt, sz�nhidr�tot stb. tudnak megem�szteni a macsk�k. 18 h�napost�l 14 �ves korig vizsg�ltak a macsk�k em�szt�si saj�ts�gait, a Waltham tud�sai.
Az eredm�ny nagyon �rdekes. Ahogy id�s�dnek kedvenceink, az �trendj�kben szerepl� feh�rj�t �s zs�rt ann�l kev�sb� tudj�k megem�szteni.
Minthogy ezek energiaszolg�ltat� anyagok, ez egy�ttal azt is jelenti, hogy cs�kken az a k�pess�g�k, hogy t�pl�l�kukb�l energi�t nyerjenek. Enn�l fogva term�szetes, hogy ahogy az em�szthet�s�g cs�kken, �gy esznek egyre t�bbet cicusaink, hogy v�ltozatlan napi energia-�hs�g�ket csillap�thass�k. Ebben seg�theti �ket az id�s macsk�knak kifejlesztett Whiskas Senior.
Az elh�z�s

A k�zhiedelemmel ellent�tben a Waltham kutat�sok arra az eredm�nyre jutottak, hogy az id�s t�ls�lyos macsk�k sz�ma nem t�l magas. A kutat�si eredm�nyek azt mutatt�k, hogy a legt�bb t�ls�lyos cica a k�z�pkor�ak k�z�l ker�l ki.

Mi az ide�lis t�pl�l�k a k�z�pkor� macsk�knak?

Az akt�v, eg�szs�ges macsk�knak t�k�letesen megfelel a j� min�s�g� konzerv vagy sz�raz eledel, melyet a kifejlett �llatok t�pl�l�s�ra �ll�tottak �ssze. Mindazon�ltal, ha a macsk�nk h�z�snak indul, akkor bizony jobb neki a kevesebb kal�ri�t tartalmaz�, de nagy em�szthet�s�g� �s kiegyens�lyozott t�p�rt�k� t�pot adni.

Mi az ide�lis t�pl�l�k az id�s cicusnak?

A Waltham legut�bbi kutat�si eredm�nyeinek figyelembev�tel�vel most azt mondhatjuk, ideje megint megn�zn�nk a nyolc �ves, vagy ann�l �regebb macsk�k t�pl�l�k�nak optim�lis �sszet�tel�t.
- Tartalmazniuk kell ugyanazt a (vagy ink�bb kicsivel t�bb) kal�riamennyis�get, mint ami fiatalabb kedvenceinknek sz�ks�ges;
- A feh�rjemennyis�g legal�bb akkora kell legyen, mint ami a feln�tt �llatoknak sz�ks�ges;
- Ugyanannyi, vagy ink�bb valamivel t�bb zs�rt ig�nyelnek;
- Nyomelemekben �s B vitaminban a kor�bbin�l gazdagabb, de kisebb foszfortartalm�, nagyon magas em�szthet�s�g� t�pl�l�kra van sz�ks�g�k.

A macsk�k t�pl�l�sa:

Az elm�lt �vtizedekben megn�tt a kedvtel�sb�l tartott macsk�k sz�ma, megv�ltozott az �letm�djuk, ezzel egy�tt egyre nagyobb az ig�ny a tudom�nyos alapokon nyugv� t�pl�l�s ir�nt.
A macsk�k tulajdonosainak �s a t�pgy�rt� c�gek k�z�s �rdeke olyan t�p el��ll�t�sa ill. etet�se, amely komplett, kiegyens�lyozott, �letkornak, �lettani sz�ks�gleteknek megfelel�, ellen�rz�tt, folyamatosan j� min�s�g� alapanyagokb�l k�sz�lj�n, el�rhet�, re�lis �r� �s egyszer�en, agg�lymentesen lehessen etetni. Ut�bbi szempont k�l�n�sen fontos: az ellen�rizetlen, nem megfelel�en kezelt alapanyagb�l �ssze�ll�tott t�p k�l�nb�z� fert�z� �genseket hordozhat (Salmonella-fajok, TGE, BSE, Aujeszky-betegs�g v�rusa). Az �lettani ig�nyeknek nem megfelel� t�p hi�nyt�neteket, t�letet�st, az egyes komponensek eltol�d�s�t okozhatja.
Egyre t�bb tulajdonos ismeri fel, hogy a t�pok nagyban el�seg�thetik kedvenc�k gy�gyul�s�t, amennyiben az �llatorvosi gy�gyszeres ter�pi�t kieg�sz�tik �n. gy�gyt�pokkal, cukorbetegs�g, k�ros elh�z�s, b�lgyullad�s, m�j-vesebetegs�g eset�n. (ezek kereskedelmi forgalomban nemcsak �llatorvosi rendelv�nyre kaphat�k.)
A macsk�k em�szt�s�lettani saj�toss�gai �s k�l�n�s t�pl�lkoz�si szok�sai miatt ell�t�suk nagy gondoss�got ig�nyel.

1.T�pl�lkoz�si szok�sok
A kuty�val ellent�tben a macska ink�bb naponta t�bbsz�r kis adagokat eszik, k�vetve az �vezredek alatt kialakult t�pl�lkoz�si szok�s�t: 30-60g/�tkez�s (egy eg�rnyi mennyis�g). Emiatt fontos szempont a t�p eltarthat�s�ga, �s az, hogy ne ig�nyeljen h�t�t�rol�st, �gy a cica "r�j�rhat" a t�ny�rj�ban l�v� t�pra.

2. Rossz szok�sok
Megszok�s: nehezen vagy egy�ltal�n nem tud �t�llni �j t�pra, ink�bb nem eszik.
Visszautas�t�s: oka lehet hirtelen t�pv�lt�s, takarm�nyallergia, vagy a rossz �z, szag.

3. Egyoldal� t�pl�l�s
Leggyakoribb �s egyben legvesz�lyesebb -a hozz�szok�s �s az A-vitamin t�letet�s miatt- az egyoldal� m�jetet�s. (Leggyakrabban tal�lt cic�kn�l fordul el�, amikor a tulajdonos m�jjal k�v�nja a kismacska kond�ci�j�t feljav�tani.) Az esetek nagy r�sz�ben nagyon rossz k�rj�slat� mozg�sszervi betegs�g alakul ki. A csak h�son tartott macsk�kban csontritkul�s alakulhat ki, ui. a v�rben a k�lcium-foszfor ar�ny cs�kken�s�t a szervezet a csontokb�l kivont k�lciummal igyekszik p�tolni. M�sr�szt kand�rokban h�gyk�vess�g alakulhat ki. Az Aujeszky-betegs�g miatt vesz�lyes nyers sert�sh�st etetni, amely macsk�ban veszetts�ghez hasonl� t�netekkel j�r.

4. F�vet ig�nyel a macska, amely seg�ts�g�vel h�ny�s �tj�n meg tud szabadulni a mosakod�st�l lenyelt sz�rt�l.

5. V�zig�nye term�szetes t�pl�l�k �s konzervt�p mellett kev�s, de tej, sz�razt�p etet�se eset�n mindig kell tiszta vizet biztos�tani.

6.Feh�rjeig�nye kiemelked�en magas: a kuty��n�l 30%-kal t�bb. A macska t�pj�ban megfelel� ar�nyban kell lenni�k a j� min�s�g�, magas biol�giai �rt�k� feh�rj�knek. A macska szigor�an h�sev�: egyes anyagcserefolyamatai elk�pzelhetetlenek aminosavak n�lk�l.

7. L�tfenntart� energiasz�ks�glet�k 290kJ/nap/testt�megkg. Ez az ig�ny vemhess�g alatt 25-50%-kal n�, k�ly�kkorban 5 hetes korig illetve a szoptat�s alatt n�gyszeres.

8. �zletess�g: etet�si k�s�rletek bizony�tj�k, hogy a macsk�k nem egy bizonyos �zt (pl. hal, m�j) prefer�lnak, val�sz�n�s�thet�, hogy a sz�mukra megfelel� magas feh�rjetartalom �s a gy�rt�si technol�gia befoly�solja �ket a v�laszt�sban.

9. Egy�b k�l�nlegess�gek
Az aminosavak k�z�l n�lk�l�zhetetlen az arginin, taurin hi�ny�ban pedig retina-degener�ci�(CRD), sz�vizom-gyenges�g(DCM), szaporod�s-biol�giai zavarok �s immunszuppresszi� alakul ki.

Ha mindezek ut�n siker�l a megfelel� t�pot kiv�lasztanunk, �gyelni kell a k�ros elh�z�s megel�z�s�re. Az elh�zott macska nagyon nehezen, �s csak l�pcs�zetesen, szakaszosan, �n. light-t�pokkal-j� min�s�g� pektinszer� rostot tartalmaznak, ez�ltal tel�tetts�g �rz�st adj�k, de cs�kken az energiatartalmuk-fogyaszthat�k. A k�v�rs�g k�vetkezm�nyei lehetnek �z�leti probl�m�k, sz�v-�rrendszeri betegs�gek, neh�zl�gz�s, em�szt�si rendelleness�gek, b�rbetegs�gek, az immunrenszer gyeng�l�se, a m�t�ti rizik� n�veked�se �s az elh�z�d� gy�gyul�s.

A macsk�k komfort�rzet�hez nemcsak a j�llakotts�g, hanem a rendszeres eg�szs�g�gyi (olt�sok, parazitaellenes kezel�sek) �s higi�niai fel�gyelet is hozz�tartozik. a cic�k alapvet�en tiszta �llatok, mindig betegs�gre kell gyanakodnunk, ha nem mosakodnak, bund�juk f�nytelen, k�cos, esetleg b�ls�rral szennyezett, amm�niaszag�.

A fenti r�vid �sszefoglal�b�l is kit�nik, hogy egy kiscica beker�l�se a csal�dba nem a k�ly�kkori j�t�kban, k�nyeztet�sben mer�l ki, kedvenc�nk komfort�rzet�r�l, boldogs�g�r�l egy hossz� �leten �t kell gondoskodni.