A CHARTREUX MACSKA (Karthauzi)

A chartreux (karthauzi) legal�bb 400 �ve honos�tott macskafajta Franciaorsz�gban. Ismert a k�k-sz�rke, vastag, gyapjas bund�j�r�l, - term�szetesen a n�st�nyek kisebbek a kand�rokn�l. A szemsz�ne v�ltoz�, a s�t�t s�rg�t�l a s�t�t r�z sz�nig. A fej trap�z alak�, mely teljesen megk�l�nb�zteti a brit k�kt�l.
A brit k�k cic�nak ezzel szemben kerek, massz�v, sz�les feje van, t�bbnyire r�vid j�l fejlett nyaka �s z�m�k, t�mzsi teste. Sajnos manaps�g is sok macskak�nyvben terjesztik, hogy a chartreux �s a brit k�k azonos fajta, vagy hogy kor�bban k�t fajta volt, de ma m�r nincs. Igy egyik meg�llap�t�s sem igaz. A t�rzsk�nyvek �s a v�rvizsg�latok azt mutatj�k, hogy k�l�nb�z� eredet�ek.
A brit k�k az eur�pai r�vid sz�r� fajt�t�l sz�rmazik, melyhez perzs�t kevertek a sz�n jav�t�sa �rdek�ben. A chartreux egy �gynevezett "eredeti" fajta, mely nem lett a teny�szt�k �ltal megv�ltoztatva. Nagy r�szben ez az�rt okozott zavart, mert n�h�ny �n�ll� macska egyes�let a brit k�k fajt�t is karthauzinak nevezi.

T�rt�nete
A legkor�bbi �r�sos eml�kek a "k�k francia" macsk�r�l a 16. sz�zadt�l vannak. Elfogadott, hogy a karthauzi a sz�r cic�t�l sz�rmazik, mely abban az id�ben egy z�m�k, sz�rkebund�s, r�z-s�rga szem� cica volt. A sz�r cica keresztez�s�b�l - mely a 11-13. sz�zadi iszl�m uralom idej�re tehet� - ker�lt el�sz�r Eur�p�ba.
A mai chartreux nevet el�sz�r a 17. sz�zad v�g�n, m�s feljegyz�sek szerint a 18. sz�zad elej�n kapta, ezut�n v�g�rv�nyesen, mint egy bizonyos fajta nev�t haszn�lt�k. A sz�cs�k �lta is becs�lt sz�rme volt a chartreux cic�k bund�ja.
Beauregard 1896-ban megjelent k�nyv�ben �gy �r: "A karthauzi macska olyan keresett volt bund�ja miatt, hogy hal�la ut�n f�lhossz�ra ny�rt�k, festett�k �s vidrasz�rk�nt adt�k tov�bb." De m�g vas�rnapi pecseny�nek sem volt n�pszer�tlen.
Az �vsz�zad elej�ig m�g voltak szabad teny�szetek a Savoy-i magas v�lgyekben �s az egyed�l�ll� szigeteken. Ezek a teny�szetek soha nem voltak nagyon nagyok. Az els� vil�gh�bor� ut�n a franci�k fokozott figyelmet ford�tottak a fajta meg�rz�s�re.
K�l�n�sen fontos �llom�s volt a teny�szt�sben Belle Ile szigete, ahol Christine �s Suzanne L�ger 1925-ben megalap�totta az els� teny�szetet "Guerveur" kennel n�ven.

A chartreux term�szete
A Chartreux-nak sok j� tulajdons�ga van - egyik ezekb�l a jelleme. A szel�d, j�mbor, b�keszeret� �s �n�ll�, nincsenek nagy hangulati v�ltoz�sai. K�t�n� vad�sz, rendk�v�li m�sz� �s sokat alv�. Felt�n�en halk hang�. Soha nem hall az ember a karthauzit�l hangos ny�vog�st! Sajnos ez a tulajdons�ga vesz�lybe is sodorhatja. F�jdalom �rz�s eset�n is csak halk elfojtott hangot ad.
Nagyon csal�dcentrikus �s nem hagyja mag�t ingerelni, s ritk�n j�n ki a sodr�b�l. Term�szete nem er�szakos �s megel�gszik, ha a gazdi k�zel�ben lehet, amikor az elfoglalt, �r�kat tud az �r�asztalon �ld�g�lni, hossz� id�t csendben elt�lteni, ez�rt nevezhet� "ir�asztal" macsk�nak.
A chartreux er�sen reag�l a szid�sra �s kiab�l�sra, a hangoskod�st ker�lj�k a jelenl�t�ben. Ez�rt mondj�k: "A lelke olyan, mint a selyem �s a b�rsony."

Az�rt azt hozz� kell tenni, hogy minden fiatal (k�ly�k) �llat, am�g az egy�ves kort el�ri, nagyon �l�nk tud lenni.